Teljesen természetes reakció, hogy a magamfajta ember, amikor a nyolcadik tévécsatornán is az angol herceg esküvőjét látja, átkapcsol egy sci-fi csatornára. De, jobban belegondolva, mégsem kéne.
Mert igaz, hogy az egész egy legapróbb részletekig megkomponált, kiszámított, politikai show-business része. De éppen ez a jó benne, és ezt hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni.
Hiszen a történet arról szól, hogy egy gyönyörű, régmúltú monarchia hercege feleségül vesz egy polgárlányt, szem könny nélkül nem marad, és milyen jó ez.
Cinizmus nélkül mondom.
Nagy-Britannia királyság.
Hogy a mindenkori lumpenprolik és liberálisok is értsék: Anglia, a világ egyik nagyhatalma: királyság.
Mondom: Királyság. Nem köztársaság.
És ilyenkor senki nem visít a világon, hogy lábbal tiporják a köztársaság eszményét, hogy reakció és királyság, hogy korona... és a melegeket sem említi a canterbury érsek.
Na, ezért jó ez az esküvő, ezért szeretem.
Mellesleg –illetve nem mellesleg: - az angol festőművészet egyik legnagyobb festéményében, az „Arthur király elszenderülése” címűben, ott az alkóv alatt a magyar(!!!) Szent Korona.
Igen, ugyanaz, amelyik a Magyar Alkotmányban. Amely ellen azok lázadnak, visítanak, akik fél karjukat odaadnák, ha a kamerák kereszttüzében kezet csókolhatnának Vilmos hercegnek.
Mert csak ilyen az emberi természet, hogy a parvenü az, aki. Olyan, aki. Azért parvenü.
Hát örüljünk, amíg még az öreg Európában királyi esküvőt láthatunk, bármennyire is művi az egész. De még van. És lesz. Mert ez a természet rendje. Ahol versenylovakat és agarakat tenyésztenek, ott botorság lenne az emberi minőség tenyésztése ellen beszélni.
2 megjegyzés:
Még megérheted. ;)
Igazából engem fárasztott, hogy még a csapból is ez folyt. Már hetekkel előtte csak erről volt szó, mindenki esküvőlázban égett. Viszont ami az egészben talán a legröhejesebb volt az az, hogy a híradóban még arról is beszámoltak, hogy ki milyen esküvői dísztárgyat vett meg vagy éppen esküvőt. Ha ezt meghallottam már kapcsoltam arrébb a könyvet, leraktam az újságot vagy kikapcsoltam a rádiót. Mondjuk az esküvő valóban nívós és szép volt véleményem szerint, csak ez a túlzásba vitt marketing zavart engem. A minap jártam például egy könyvesboltban és döbbentem álltam a polc előtt, mikor megláttam, hogy könyv is született a témáról. Eszméletlen. Nem csalás, nem ámítás meg lehet nézni: http://www.konyv-konyvek.hu/william_and_kate_jobson_robert
Megjegyzés küldése