2009. augusztus 24., hétfő

Agy, rém

Sokadmagammal együtt magam is értetlenül állok a nagy garral és még nagyobb médialihegéssel végrehajtott óriási "leleplezés" előtt. A cigány áldozatokat követelő sorozatgyilkosokról beszélek, persze.

Már mindjárt előljáróban leszögezem, e gyilkosságokról ugyanaz a véleményem, ami az "elfogatás" előtt. Egy percig sem hiszem, hogy ez így van, ahogyan most Draskovics és Bencze mondja, egy percig sem hiszem, hogy minden ilyen csendesen, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ahogyan azt a fennálló rezsim legszebb álmaiban látta, úgy történt. Egy percig sem hiszem, - és ehhez jogom van! -, hogy a most letartóztatott emberek a gyilkosok.

Ha mégis igen, úgy mea culpa - de nem hiszem.

Még szerencse, hogy vannak ilyen, a magamfajtát felvilágosító hírlapi béna kacsák, mint az alábbi főszereplő. Idézet következik:

"
Értetlenül áll a romák elleni gyilkosságsorozat elkövetésével gyanúsított férfiak környezetének "közömbössége" előtt az a neve elhallgatását kérő, nagy tapasztalattal rendelkező kriminológus, aki néhány hete már beszélt az MTI-nek a vélhető tettesek személyiségéről. Az életellenes ügyeket jól ismerő kriminológus hétfőn úgy nyilatkozott az MTI-nek:
- elgondolkodtató, hogy noha többen tudtak a Debrecen egyik nagy sörözőjében-bárjában dolgozó biztonsági őrök rasszista nézeteiről, mégsem tettek bejelentést. A sorozatgyilkossággal gyanúsított férfiak gondolkodásmódjából és munkaköréből adódóan elképzelhetetlen – fűzte hozzá –, hogy sohasem kerültek összetűzésbe a szórakozóhely vendégeivel, főképp a romákkal. A nagy valószínűséggel etnikai gyökerű nézeteltéréseket többeknek látniuk, hallaniuk kellett, mint ahogy az elfogott férfiak környezetében élőknek más, a rendőrség által folyamatosan közzétett jelekre is "fel kellett volna kapniuk a fejüket". Ilyen jel egyebek mellett a kigyúrt testalkat, a rasszista eszméket sugalló tetoválás, a két letartóztatott közötti rokoni kapcsolat, a fegyverek és terepjárók birtoklása, a koszovói magyar KFOR-misszióban huzamosabb ideig teljesített szolgálat. A szakember hangsúlyozta: noha ezek a gyanújelek régóta ismertek, s ráillenek a debreceni gyanúsítottakra, információi szerint a városból senki sem tett érdemi bejelentést, mellyel a sorozattámadások mielőbbi felgöngyölítését segítette volna.

Gratula, le a kalappal. Nevét nem vállaló, de nagy tapasztalatú kriminológus. Talán maga Grabowsky felügyelő. Vagy Colombó, vagy az is lehet, az álruhás Gyurcsány Ferenc két gyerekmentés között. Nevét nem vállaló kriminológus szakértő... hogy nem sül le a bőr a képéről...

Az persze, megint valóban felháborító, hogy az emberek nem rohantak tömegesen feljelenteni egymást, végülis, ez valóban a minimum, amit egy szocialista kormány elvár. Hogy miért is kellett volna feljelenteni?
Lássuk csak: mert "
a sorozatgyilkossággal gyanúsított férfiak gondolkodásmódjából és munkaköréből adódóan elképzelhetetlen – fűzte hozzá –, hogy sohasem kerültek összetűzésbe a szórakozóhely vendégeivel, főképp a romákkal."

Ejnye-bejnye. Hát ez már nyílt rasszizmus a tisztelt szakértő részéről. Micsoda feltételezés ez?! Tehát egy vendéglátóipari testőrnek mindenképp baja lehet, sőt van, romákkal?!

Igen, persze, így van, de ezt elmondhatom én, mint hosszú évekig gyakorló vendéglátós, bizony, így igaz. De ha "széles körben ismert krimonológus"lennék, ilyet azért nem mondanék, nem bizony, még a végén Tamás Gáspár Miklós ráül a fejemre.

Végképp vicces - fenét, tragikus! -a további eszmefuttatás, a "cigánygyilkosok" minden kétséget kizáró ismertetőjegyeiről. Merthogy "
ilyen jel többek között a kigyúrt testalkat" - jézusom, mostantól aztán vége mindenféle testépítőnek, fitnesszklubnak, egészséges életmódot folytató embernek, sőt én a kriminológus helyében Béres Alexandrát is igencsak árgus szemekkel figyelném! -, továbbá gyanús a "rasszista eszmét sugalló tetoválás". (Na, erre kíváncsi lennék, milyen is, amúgy rajtam is van egy nap és egy hold, ami székely címerként alighanem kifejezetten rasszista. Tényleg, van nekem alibim a támadások időpontjára?!)

De ugyanígy alapos gyanúra ad okot
a két letartóztatott közötti rokoni kapcsolat. Erre már megint nincs szavam. Bevallom őszintén, van rokonom. Sőt, ezennel feljelentem a magyar lakosság nem roma származású részét rokonsággyanús kapcsolatok miatt. (A romák ebben az ügyben nem érintettek, náluk a rokoni kapcsolat alighanem üzleti viszony.)

A
fegyverek és terepjárók birtoklása már valóban horribile dictu, minden szörnyűségek legborzalmasabbika, tessék csak ezentúl gyalog, MSZP-kitűzővel menni vaddisznólesre, ha már ennyire galád valaki.

A
koszovói magyar KFOR-ban való részvételre aztán tényleg, szó bennszakad, hang fennakad, hát, aki magyarként katonának megy, azt eleve fel kéne négyelni, - ugye, bólogatna most sűrűn két konyak között a Grippen-avató "magyar" hadügyér.

Agyrém ez az egész. Kriminológusi vélemény... annyira kriminológus ez a seggfej, a neve elhallgatásával együtt, amennyire én vagyok roma bádogos, vagy amennyire egy debreceni kidobóember tömeggyilkos.

Ha most Magyarországi, vagy szomszédos területen élő bűnöző volnék, minden bizonnyal fülig érő vigyorral bontanék egy pezsgőt...

Jut eszembe, bontottak is.

2009. augusztus 22., szombat

Csendőr

Erre a látványra régóta várok.

És aki nem várt rá, remélem, megszokja.

Sztrapacska, demokrácia

Hát, a bevezető ilyenkor fölösleges. Hogy a Magyar Köztársaság elnökét nem engedte területére lépni - illetve elfogadhatatlan körülmények és feltételek mellett lett volna lehetséges csak - a Szlovák Köztársaság nevű bábállam, ez már untig ismert mindenki számára.

Ahogyan az is: itt nem Sólyom Lászlót, hanem a magyar nemzetet, Magyarországot alázta meg ez a "sztrapacska-demokrácia". (copyright Sz. Z. L.) Nem először, és nem utoljára.

Nem, mindaddig, amíg ennyire erőtlen, szerencsétlen, nyomorult a magyar külpolitika és a nemzeti érdekképviselet. Mármint ha egyáltalán lenne...

Minden normális, magára valamit is adó ország ilyenkor 24 órán belül hazaküldi az ellenséges, minősíthetetlen magatartást mutató ország nagykövetét, és hazarendeli sajátját. Még mielőtt eldöntené a további válaszlépéseket. Nem, a magyar kormány nem: ő továbbra is nyel egy nagyot, és rettenthetetlen bátorsága jeléül azt mondja foga közül: irgum-burgum, továbbá tanácsot kér(!!!) a svéd(!!!) diplomáciától. Komolyan, kaffkai humor.

Saját véleményem szerint az egyedüli, aki remekül vette az akadályt, bármennyire is meglepő tőlem: maga Sólyom László. Kivételesen kényes, példátlan helyzet elé állították, ahol azonnal, gyorsan, helyben kellett dönteni, és véleményem szerint jól döntött.
Ugyan, én átsétáltam volna, abban reménykedve, hogy valaki megdob egy tojással, lelő egy parittyával, seggeberúg, és akkor kész az amúgy is rég esedékes politikai "casus belli". De Neki, mint közjogi méltóságnak, igazat adok abban, hogy nem vállalta, hogy átmenjen és beültessék egy tót rendőrautóba (ez történt volna), majd kitoloncolják. Inkább elment a senkiföldjéig, ami 300 méter a helyszíntől, és elmondta, amit el akart.

Adott helyzetben nem tudom, mi lehetett volna okosabb.

A tragédia amúgy a reakcióhiányban van. A nemzeti oldalon is. Igaz, a Jobbik azonnal megtette amit gyorsan lehetett, bármennyire is eredménytelen: a határátkelők félpályás lezárását, tiltakozást, tüntetést. Annyian voltak amennyien - de ne felejtsük el, Révkomáromban is mindössze harmincegynéhány agyalágyult szlováktestvériségi volt jelen, ami azért röhejes.

A FIDESZ viszont, méltán régi jó szokásához, némi vacillálás után összehívja a külügyi bizottságot, fasza, majd jól megbeszélik egymás között, hogy küldenek aztán talán egy zokonvevő e-mailt. Lényeg, hogy ez jól mutat majd az egymásközötti pártépítő portáljaikon.

És legvégül ismét előmászik valamelyik brüsszeli csatornajáratból régi ismerősünk Eörsi Mátyás - igen, ugyanaz, aki annó főállásban rohangált Pozsonyba és Bukarestbe feljelenteni a hajdani magyar státusztörvényt! - és azt mondja a maga emelkedett stílusában:

"A magyar demokratáknak kapcsolatot kell keresniük a szlovák demokratákkal annak érdekében, hogy a „mostani szlovákiai hisztériának és nacionalizmusnak elejét lehessen venni”, és azt is meg lehessen akadályozni, hogy Magyarországon hasonló szellemű válaszok szülessenek.

Még egyszer idézzük: "azt is meg lehessen akadályozni, hogy Magyarországon hasonló szellemű válaszok szülessenek".

Na ezért (is) állítottam nem olyan régen hogy az ilyen "liberálisok" senkiházi, hazaáruló gazemberek. Mert azok. Akár Lindner Béla annak idején...

Végezetül egy kollégám véleménye, aki a történtek után fejcsóválva csak annyit mondott: minden tisztességes hadsereg két nap alatt foglalná el ezt a tót országot.

Hát még egy tisztességtelen, teszem hozzá én, amikor szépeket álmodom. A sztrapacska maradjon, amúgy, a demokráciát majd hozzuk mi.

2009. augusztus 8., szombat

Cui prodest?

Emlékeznek még olvasóim a bő tíz évvel ezelőtti Aranykéz utcai rossz napokra? A "leszámolásokra", kézigránátos robbantásokra, "terrorveszélyre"?

Akkor is mindenki gyanús volt, a szélsőjobbtól a szélsőbalig, a kormánytól az ellenzékig, a cigányoktól a svédekig. Csak éppen a szlovák titkosszolgálat nem.

Aztán mégiscsak ők voltak.

Ha már Aranykéz utca, futólag eszembe jut Krúdy Gyula, aki még "Aranykéz utcai szép napokról" írt. Igaza volt, amikor azt mondta: az is bolond, aki túlélte Ferencz Józsefet.

Mert a kalapos király sem volt piskóta, újkeleti szlenggel szólva, de azért ártatlan, kezes bárány volt a mai helytartókhoz képest.

De most nem erről, pontosabban: nemcsak erről van szó.
Hetek, hónapok óta borzolják a kedélyeket - már kinek, mennyire - a magyarországi cigánygyilkosságok. Mármint a sörétes puskás, sunyi kivégzések, amiket magam sem tudok lenyelni, az ilyesmi valóban "nincs benne a pakliban", ezek egyszerűen olyan otromba, aljas gyilkosságok, amely megtorlásánál a halálbüntetéstől kezdődik a minimum.

Na de hát, érzem minden zsigeremben, épp ez a cél. Nehezen képzelem el, pedig sokféle embert ismertem és ismerek, hogy létezik olyasvalaki, aki ezekre beleegyezőleg biccent. Nem, ilyen nincs, gyereket nem öl, aki emberi névre érdemes, sem védtelen, szegény, kiszolgáltatott embert.

Az áldozatok véletlen sem notórius tagjai voltak a cigányközösségeknek, nem maffiózók, nem vajdák, nem stricik. Egyszerűen "csak" faluszéli cigányok. Puszta technikai szempontból mondom: akiket a legkönyebb, és legveszélytelenebb legyilkolni és eltűnni.

Nyom nem marad, csak a gyász, a felháborodás, és az egyre inkább polgárháborúvá érő cigány-magyar gyűlölet.

Cui prodest? Kinek használ ez?

Nem a szélsőjobbnak, ez kategorikus tény. A magyar "szélsőjobb", ha egyáltalán létezik is ilyen, nem ez a fajta népség. A magunkfajta nem ilyen. Ha ilyen lenne, akkor sem védtelen, kisemmizett embereken állna bosszút. Hosszú a lista, és ezek az emberek nem szerepelnek rajta.

A baloldalnak fűzödik hozzá némi érdeke, de semmiképpen nem közvetlenül. A kormányszékeket nem lehet megmenteni etnikai gyilkoságokkal, ráaadásul erre legjobb példa a Jobbik méltányos előretörése, hogy a rasszista kártya kijátszása enyhén szólva is rizikós, vagy éppen ellenkező eredményt ér el.

Magányos pszichopaták? Ugyan... az ilyen kivégzésekhez tiszta fej kell, infrastruktúra. Felejtsük el a fejükre csuklyát húzó fasiszta fantomokat.

Nem. Ez, a maga mocskosságában "tiszta munka". Előkészített, megtervezett, gyorsreagálású szervezet tehet csak ilyet, aki biztos hátországgal rendelkezik.

Cui prodest? Kinek használ ez?

Nem kerülgetem tovább. Mások is pedzik, néhol ki is mondják. A szlovák kormánynak. Slotának, Ficónak, ennek a karikatúra-szerű bábállamnak, amelynek egyetlen reménye az előremenekülés, akár egy nyílt katonai konfliktus felvállalása is egy végképp legyengített Magyarországgal.

Ha szlovák nacionalista lennék, én most hátradőlnék, és egy kávét kérnék, nézve az egyre durvuló cigány-magyar konfliktust, a kaotikus, egymásra mutogató közéletet, a nemzeti összefogás teljes hiányát.
Aztán esetleg feljelenteném az ENSZ-hez ezt a fasisztoid Magyarországot.
Közben a szlovák nyelvtörvényől mindenki elfeledkezik, az végül is nem jár "halálos áldozatokkal".

Teljesen véletlenül ez is történik.

És ne ringassa senki magát hamis illúziókba, hogy ez "csak" a tót titkosszolgálat. Nem "csak". Ez egy működő gépezet, amelynek megvannak "magyar" zsoldosai, szálai, érdekeltségei, ahogyan 1919-ben a kisantantnak az akkori magyar katonaságnál, titkosszolgálatnál és kormányban(!).

Nagyon figyeljünk most erre. És ha még nem késő, erre figyeljen, akinek tehetsége, ereje, ráhatása, befolyása van, Fidesztől Jobbikig, MSZP-től a cigányszervezetekig. Mert ez nem a "másik" ellen irányuló terrorcselekménycsorozat.

Nem, ez ELLENÜNK, magyarok, Magyarország ellen irányul.

Ne legyen késő, mire ez kiderül.

2009. augusztus 5., szerda

A cigány, meg a csatorna

Aligha kell mondanom, eddig sem volt túl jó véleményem roma polgártársainkról. Nem véletlen az udvarias megfogalmazás ez esetben: most éppen nálam a vihar előtti csend van, amikor az ember összeszorított fogakkal mosolyog.

Tegnapelőtt néhány cigány Gyímesközéplokon belépett az udvarra Édesapámékhoz. Az első hiba: hogy jó apám beengedte őket. Aztán felajánlották: megjavítanák a roskadozó csatornát (székelyesen csatorna, egyébként az esőlevezető bádogeresz), 300 lejért, (azaz 20 000 ft.)
Méltányos, pontosabban reális ár.

A második hiba volt, amitől régóta intek minden hozzám közel- és távolállót: kóbor cigánnyal ne dolgoztass. Merthogy, "cigánynak cigánybecsülete" mondja a régi székely mondás (-nem én mondom-).

Apám ebbe a hibába is beleesett. Belement a kóbor cigányok foglalkoztatásába, holott egy rendes magyar embernek is odaadhatta volna a munkát.

A cigányok el is végezték úgy nagyjából a munkát, aztán közölték hetvenéves Apámmal meg Anyámmal, hogy az egész munka mégiscsak 2800 lejre (bő 190 000 Ft.-ra) rúg, és ha ezt azonmód ki nem fizetik, lészen ott felnégyelés, torokelvágás és hasonló cigány kulturális finomságok. Nyomatékul természetesen ott termett egy népes pereputty, akik inox "evőeszközökkel", főként kések villogtatásával adtak nyomatékot követelésüknek.

A harmadik hiba: Apám nem hívott fel engem azon nyomban, hanem megriadva - végül is két, éppen egyedül lévő öreg ember - kifizették megtakarított pénzükből a cigányok követelését.

Ha most valaki azt hiszi, hogy ez bármilyen számlával, átvételi elismervénnyel járt, azt azonnal cigánynak nyilvánítom.
Magyarán: kirabolták hetvenéves szüleimet Gyímesközéplokon, ebben a hagyományőrző, általam is nagyrabecsült, viszonylag rendtartó székely-csángó faluban.

És mindenki kussol, se szomszéd, se rendőr (amúgy a rendőrség a harmadik ház tőlünk!!!), se egy halvány segélykérés, - ez a negyedik hiba szüleimtől. De emberileg érthető.

Az egész történetben reménysugár, hogy sikerült megtudnom derék roma polgártársaink autórendszámát: egy HR-06-BYZ rendszámú metalizált Opellel furikáztak szegények.

Innentől majd beazonosítom őket.
Akad még rendőr, aki segít ebben a beazonosításban. Akadnak emberek, akik velem jönnek, felkeresni ezeket a szegény, elnyomott kisebbségieket.

És ha megtaláltuk őket, el lesznek nyomva, és kisebbségben lesznek, erre most becsületszavamot adom. Nem fogom időmet panaszokkal és perekkel vesztegetni. Majd beszélgetek velük az ők nyelvükön, bármi is legyen ennek törvényes következménye.

Jogvédők, cigánybabusgatók, én most szóltam. Nagyon vigyázzatok ezekre a véglényekre.

Merthogy a csatorna és a cigány ebben az esetben nemcsak az "elvégzett munka" után fognak összetartozni.