Gnóthi szeauton!

Ki vagy Te?

Amióta a világ világ, a legnagyobb kérdés. Éppen ezért, keveset gondolunk erre, rendszerint betegen öregen, fáradtan, csalódottan tevődik fel a kérdés, de olyankor elkerülhetetlenül.

Gnóthi szeauton! Azaz: „Ismerd meg önmagad” – írta a delphi jósda felé vezető úton. Igen, ez az, amit minden világvallás a későbbiekben is próbált magáévá tenni: mértékkel, mert mégsem jó, ha végképp megismeri magát az ember.

Ezt a delphi jósda is tudta: éppen azért, mert szinte lehetetlen a feladat.

Az önmegvalósítás soha nem volt nehezebb feladat, mint a mai világunkban.

Valamikor, az őskorban: az önmegvalósítás elrendeltetés kérdése volt.

Később, a „romló világ” akháj, „európai” korában: kiharcolta magának az arra érdemes.

A középkorban a hit tett azzá, ami vagy.

Az újkorban a pénz, az anyagi lehetőségek tették lehetővé, hogy megvalósítsd önmagad.

A mai világban ez mind együtt kell: tehetség, harc, hit, pénz. Ha nincs együtt: hérosz lehetsz, bűnöző, bukott hős: de teljes élet nem lehetséges. Részleteiben igen: erről szól a mai világ: a gazdag, vagy okos, vagy tehetséges, vagy sikeres emberekről.

Vagy a bukásukról.

Mert ott van a „vagy”. Vagy gazdag, vagy okos, vagy tehetséges, vagy sikeres. De sosem együtt.

Majdnem sosem.

Azért a „majdnem” is fontos, mert ott van benne a hit.