2010. április 26., hétfő

Kenyér és kés

Hát megtörtént, ez is, végre.
A bibliai példabeszédet parafrazálva, most kéne olyan okosnak lenni mint a kígyó, és nem lenni olyan szelídnek mint a galamb.
Hirtelenjében el lehet puffantani most vagy háromszáz, igaz közhelyet, hogy mire lehet képes a Fidesz ezzel a kétharmaddal, maradjunk a legegyszerűbbnél: hogy mindenre. A szekérderéknyi prioritás közül talán a legfontosabbak az anyagilag is decens életvitel helyreállítása, az erélyesebb külpolitika, az értékközpontú kultúrpolitika és a közbiztonság megteremtése.
A mai nap még a felhőtlen örömé kellene legyen, annyi más mellett ez is ránk fér, Isten látja lelkünket: sikerélményben, örömben, elégedettségben vajmi kevés részünk volt az elmúlt nyolc szűk esztendőben, sőt az elmúlt nyolcvan év sem volt egy üdvtörténet. Arról már megint nem(csak) mi tehetünk, hogy a Hobó dalszövegével szólva: "Oly sokáig voltunk lenn/ nem is tudjuk milyen fenn..."

Hát remélem, most majd tartósan megtapasztaljuk, milyen is fenn. Jelen pillanatban a Fidesz, - átvitt értelemben a mi, nemzetben, önbecsülésben gondolkodó emberek - kezében a kés is, meg a kenyér is.
Most már csak a kezünkre kell vigyázni, hogyan szelünk.

2010. április 25., vasárnap

Drasius Kedys - Nyugodjon békében

Újabb rövidhír járta be a világsajtó jobbik részét: szülővárosától nem messze, egy lakatlan házban megtalálták Drasius Kedys (bővebben ITT róla), korunk egyik tragikus hőse holttestét. Bővebbet egyelőre nem tudni elhalálozása körülményeiről, erősen csodálkoznék, ha tüdőgyulladás vitte volna el. (Ha csak nem volt túl hideg a golyó.)

Isten nyugtassa, minden különösebb állásfoglalás nélkül, remélem, valaki befejezi az általa megkezdett munkát.

Kucsmagomba

Ma szűkebb hazámban, a Gyimesekben jártam. A népdallal ellentétben nem bolondgombát vacsoráltam, hanem a törzsi névnap tiszteletére kucsmagombát szedtem, amit köztudomásúan Szent György-nap környékén lehet találni az érdemdús embereknek.
Találtam is, tizenhetet, amire módfelett büszke vagyok, mert a kucsmagomba az nálunkfele, ami a franciáknál és más, puhányabb népeknél a szarvasgomba, mindössze finomabb, szebb, és a mienk. Nevezik még szentgyörgy-gombának, valamint bizalmasabban faszkógombának is, utóbbi megnevezéshez mindenféle magyarázat fölösleges.

Továbbá még találtam derék szüleim névtelen macskáján 15(!!!) darab kullancsot, amit nem is enyhe megpróbáltatások árán eltávolítottam, és ezt csak azért említem meg, hogy ahol ilyen bőséges kullancstermés van, ott minden erdőjáró ember fokozottabban vigyázzon. Nem mintha különösebben vigyázni lehetne egy ilyen, csak politikusi mércével mérhetően ocsmány állat ellen.

Aztán megtudtam azt is, hogy apai nagyanyám testvére, bizonyos Baliga Tamás igen erélyes kakastollas csendőr volt, akit a világ szörnyűre fordulása után megkeresett egy régi "ügyfele" és súlyos szavak kíséretében hánytorgatta fel mundérbeli viselkedését. Excsendőr felmenőm nyomban kiutalványozott néki újabb két magyar királyi pofont, amire az illető, miután feltápászkodott a földről, csak annyit mondott: "- az áldóját, Tamás... Lehet, hogy az idők megváltoztak, de a kezed járása nem..."

Ezt azért jó szem előtt tartani.

2010. április 17., szombat

Undorító egy jószág

A szlovák nemzet már 1500 éve őshonos ezen a területen. A magyar mongoloid törzsek, amelyek azokon az undorító, szőrös lovakon idejöttek, csak most valamikor ünnepelték ezer évüket

Aranyszájú ember ez a Ján Slota, (a fenti idézet szerzője), ki kéne találni, ha nem lenne.

Jómagam, gyakorló lovasemberként sem vagyok túlzott barátja e nemes állatoknak, végső soron állatok, akiket alig párezer éve hajtottunk uralmunk alá. Már aki, nyilván. Mi, magyarok, igen.

De elmondhatom egy lóról, hogy rosszindulatú, makacs, makrancos, buta vagy póklábú: de hogy undorító?!

Ha egyszer a lovak annyira berúgnának, hogy az autólopást szlovák politikusi pályával cserélnék fel, akkor sem mondanának ilyet Slotára, hogy ez az undorító, szőrös ember... Nagyjából ennyi a különbség a nemes és a nemtelen állat között.

Ami a magyarságot illeti, rangon alul nem harcolunk, és ha már Slotáról van szó, rúgja meg őt az első útjába akadó hucul. Ritka egy szőrös, de okos, büszke jószág.

2010. április 16., péntek

Edu, Árpád, Előd


Egy évvel ezelőtt gyilkolták meg Bolíviában Eduardo Rózsa Florest és Magyarosi Árpádot.

Isten nyugtassa Őket.

És a magyar külügy és lobby legnagyobb gyalázatára azóta is börtönben, ítélet nélkül, Tóásó Előd.

2010. április 3., szombat

Feltámadás

Angyalok márpedig vannak, és a harsona is kézügyben...

Boldog Feltámadást, kellemes, áldott Húsvétot!


Neked külön is, Réka.

2010. április 1., csütörtök

Április elseje

Kis április elsejei vidámság
(betiltott román tévéreklám):

video

Románul nem értők számára, a klipben elhangzó szöveg:
- Te, birka... Hát nem megmondtam neked, hogy ez egy pópa?! De Te egyfolytában, csak: Batman, Batman...