Mai helyzetkép. U16-os "román" hokiválogatott. Idézőjelben, mert egyetlen román van a gyerekek között.
Csíkszeredában vagyunk, december 1-én, ami a románoknak ünnep, nekünk nem igazán.
Az egyetlen román fiú a "román" válogatottban rászól a székely kollégákra, ne beszéljenek magyarul, mert "ők is románok".
Ennél kevesebbért már embert is öltek, de itt most nem, mindössze vizes törülközőkkel elverték a seggét a kölyöknek az öltözőben a kollégák, akik nem tehetnek arról, hogy román mezben játszanak, de magyarok, és tizenhat évesek, és hokisták, és ezért le a kalappal előttük.
És most áll a bál, és rettenetes cirkusz van, mert a magyarok már megint, és megint és megint gyilkolásszák az ártatlan románokat.
Pedig dehogy. És hajrá székely fiúk, hajrá U16-os székely - románnak nevezett - válogatott, akik még nem bolondultak meg annyira, hogy eltűrjék a sértegetést.
Ha ezeket a gyerekeket megbüntetik, beszállok a fizetésbe. Minden lehetséges, emberi módon mellettük vagyok.
Amúgy meg, a régi rigmus, ilyenkor csak kijön belőlem, ha már hokiról van szó: "La anul, la anul/ veniţi cu paşaportul".