Porno-gráfia

Ehhez azért tényleg gyomor kell, és valami rinocéroszi vértezet. A magyar politikai közéletre gondolok.

A gond nem az, hogy a közélet politikai szereplői ilyenek vagy olyanok. Illetve egy fenét nem gond, dehogyisnem. De nagyobb gond az, ahogyan felmentésként hat, stratégiává válik, hogy a másik sárosabb, piszkosabb, tolvajabb, erkölcstelenebb: mintha ez bármire is mentség lenne.

Most hirtelen sok mindenről írhatnék, és sok mindenkit vehetnék védelmembe vagy célkeresztbe, tetszés szerint. Hiszen vannak barátaim, akiket naponta zsidóznak le, pedig lelkük par excellence magyar. Vannak barátaim, akik úgy "nácik", hogy ha arra kerülne sor, még a legyet is bújtatnák a fecskék elől. Vannak barátaim, akik megalkudtak a kis dolgokban a nagy dolgokért, és vannak, akik nagyot buknak majd kis dolgokért, bár még nem tudják.
És mind barátaim.

Személyre szabott, kinek mi az ingerküszöb határa. Számomra a képmutatás az.

Mert undorító az is, amikor valakit a származás miatt köveznek meg, vérlázító az is, amikor politikai hitvallás miatt, a szín szerinti megkülönböztetés pedig maradjon a hülyék privilégiuma: de egyik legocsmányabb az álszemérem, amikor Krisztus nevében kiáltják, hogy: „feszítsd meg!”

Most éppen egy pornószínésznőről lesz szó, aki ugyanakkor (Új) Magyar Gárda-tag, és nem, nem érzem erősnek a felütést.

De beszélhetnénk akár a szóvivőről, aki melegfesztiválon ölelkezett melegekkel, és füvet szívott, vagy lehetne szó a leszbikus bébiszittert alkalmazó Morvai Krisztináról, vagy akárkiről, akiktől pusztán azért kéne elhatárolódni, mert.

Hát nem. Ahogyan nem vagyok hajlandó sem elhatárolódni tőlük, sem megtagadni azon embereket, akik tettek valamit a nemzeti asztalra, legyenek bár zsidók, kommunisták, nácik, fasiszták, buzik, zulukafferek, fideszesek, jobbikosok.

Ez ismét egy furcsa dal időnként Kis-Magyarországon, hogy úgy is szerethet az ember, hogy az nem pártfüggő.

De vissza a pornós lányra. Aki tulajdonképpen nem „a pornós lány”, de még csak nem is „a magyar gárdista”. Ő egyszerűen csak valaki, aki olyan, amilyen, teszi, amit érez, vagy amit akar.

Hosszan el lehet vitatkozni azon, összefér-e a keresztény-nemzeti lelkülettel a pornózás, hát ezt a vitát hagyjuk másra, részemről lezárom annyival, amit a Székelyföldön mindenki tud: nem az a bűn, ami az ember száján bemegy, hanem az, ami kijön rajta.

Ezt azért nem ártana megszívlelni, mielőtt nemzeti és nemzetellenes oldal vállvetve kezdené megkövezni a pornószínésznőt, a melegfesztiválon mulatót, a leszbikus bébiszittert alkalmazót.

A kezdeti felháborodás, és jóleső kurvázás-buzizás után ugyanis kicsit gondolkodjon már el mindenki, szeretne-e olyan világban élni, ahol dogmák és törvények szabják meg a nemi preferenciát és a szexualitás kereteit? Ha igen, nem kívánhatok mást számára: ám legyen. De csak neki.

Kevés stupidabb dolog van a világon, mint amikor a jó keresztény magyar embert ivartalan, glóriás, csupa jótulajdonsággal felvértezett makulátlan lovagként képzeljük el, akinek rossz szokása nincs, soha egy fillér adót nem csalt, és ötven év múlva szentté fogják avatni. Na az éljen velük együtt, aki ilyet akar.

Nem azt mondom, hogy a közéletben kívánatosak a nemiségüket fitogtatók, különösen nem a devianciák. De pusztán ezért megfeszíteni valakit mégiscsak túlzás. Ugyanolyan túlzás, mint valakin számon kérni, hogy húsz évvel ezelőtt, fiatalon miben hitt – hogy mit tett, az más kérdés, azt számon lehet és kell! -, vagy azt feszegetni, hogy valaki miért zsidó, amikor nemzeti, vagy miért nemzeti, ha zsidó.

A szóban forgó pornófilmes lánynak csak annyi köze van a kóresethez, hogy konszenzusos elborzadás lett körülötte, hajaj, és rettenet, szodoma és gomorra. A gárdistáknak kurva, a kurváknak gárdista, ha egyszerűsíteni akarnám a helyzetet. De nem akarom, főként nem minősíteni a lányt.

Legfőképpen azért nem, mert a lány nem közszereplő. Nem polgármesterjelölt, nem képviselőjelölt, nem az Alkotmánybizottság tagja: nem, ő csak egy „mezei” gárdista, ráadásul azok egyike, akik nemcsak nethuszárok módjára radikálisok, ő legalább megbilincseltette magát vélt vagy valós igazáért.

Mindezen túl pedig: részemről a szex saját örömemre történik, elveim pedig saját meggyőződésemet tükrözik. Kinek mi köze hozzá?

Ha választanom kell, inkább háromszáz elvetemült, de jó kiállású, vérbő emberrel indulnék a Termopüléi szorosba, mint háromszáz ministránsgyerekkel.

Közíró és véleményformáló barátaim és ellenfeleim számára pedig megfontolásra ajánlom, hogy különbség van a pornó és a porno-gráfia között. Az előbbi javára.

Tanulság nincs ebből. Talán csak annyi, amennyit már idéztem, és vegye már ezt magára minden írástudó, kampányidőszak ide, vagy oda:
„Nem az a bűn, ami bemegy az ember száján, hanem az, ami kijön rajta”.