2008. augusztus 20., szerda

Jászok

Aláírásokat gyűjtenek a magyarországi jászok: külön nemzetiségként, Magyarországon honos kisebbségként akarnak mostantól szerepelni. Aki erről többet szeretne tudni, keresse csak fel honlapjukat:

http://jasznemzet.blogspot.com/.

Namármost nem tartozom azok közé, akik rajonganak a különféle őshonos, és még kevésbé őshonos nemzeti kisebbségekért a Trianonban amúgy is szabályszerűen körülmetélt Magyarországon. Ez esetben azonban őszinte örömmel, és némi székely szolidaritással tekintek erre a kezdeményezésre. Bizonyos vagyok benne, hogy ettől a jászok nem lesznek kevésbé magyarok. Sőt. Valahol ott bujkál bennem, már régóta a meggyőződés, hogy igazán magyarok, a szónak érzelmi értelmében immár csupán a hajdani “keleti elemek” maradtak.

Jópár évvel ezelőtt derék karcagi kun barátommal, Kovács Sándorral eljátszadoztunk a gondolattal: talán megérett az idő egy új törzsszövetségre. Márcsak a magyarság érdekében is. Pedig akkor még még nem is volt akkora sz*rban Kispannónia, mint mostanság.

És mivel álmodni könnyű, (gondolják sokan, persze nem olyan könnyű) hát azt álmodtuk, milyen szép lenne, ha akár csak deklaratíve, összefognának a székelyek, palócok, kunok, jászok, csángók, matyók… És e szimbolikus összefogásból intézményes kulturális életet, sőt miért ne, gazdasági együttműkődést teremteni.

Na persze, álom volt. De valahogy mégiscsak folytatódik az ébredés után. Az anyaországi magyarság nemzeti mélyrepülésével egyenes arányban fokozódik e keleti részeknek azonosságtudata és gyökér-erősítése. Valami olyasmi lehet a háttérben: ha más nem, hát mi leszünk magyarok. Ahogyan azok voltunk a hajdani törzsszövetség idején is.

Az oszétok különösen. Ők már a hunok mellett is harcoltak alánokként, s ha létezik lojális, hűségben eggyé forrott nemzetiség a magyarral, úgy a székelyek mellett a jászok (is) azok.

Amúgy az egyetlen tökös népség a napokban ismét csak ők, a jászok voltak az anyaországban. Kötelezte őket a vér szava és a becsület: szót emeltek Dél-oszétiáért, ahogyan illik, és rámutattak az érem másik oldalára is. Mert nem a grúzoknak kéne fájnia nekünk, de nem bizony, ahogyan nem Afganisztán, és nem Irak lenne a magyar katonák “játszótere”.

Szóval: kicsit jász vagyok ezekben a napokban én is. Aki teheti, segítsen nekük “nemzetiséggé” válni. Hiszen nemzetként már régóta bizonyítottak.

6 megjegyzés:

Do-Mi írta...

Jászok
Kunok
Matyók
Csángók
Székelyek
és sokan mások
....mi töredék nép gyűlt itt össze a Csendestől a Lajtáig...
Azért,csakazért...elnézéseteket kérem
...én már csak megmaradok magyarnak..
lehet,hogy nem divat... "ottegyemegafene"

György Attila írta...

Nem divat kérdése, Do-mi :-) Éppen erről írtam, hogy ez nemhogy kizárná a magyarságot, sőt!

Névtelen írta...

"..talán megérett az idő egy új törzsszövetségre.."

Hát igen! De még mennyire! A Kunszentmiklós-Bösztörpusztán, a hónap elején lezajlott Kurultaj, éppen erről szólt.(Nekem) Mégha nem is az anyaországon belüli törzsek találkoztak most hivatalosan- bár biztosan képviseltette magát, mint látogató majd' mindegyikük. Ezt talán hivatalossá is lehetne tenni a következőn...
Másképpen már nem fog menni. Meg kell keresnünk a gyökereinket, különben nekünk Magyaroknak "meszeltek"!!

viga vendel írta...

A fa nem keresi gyökerét.
(buhsofu)

Do-Mi írta...

Mert Ő FA...pedig még ez sem igaz igy ...mert amikor Andrej herceg "találkozott" az öreg már elpusztultnak hitt tölggyel (?) és látta annak új,zöld hajtását...és gyözött benne is az életkedv...
ugye,hogy az az életben maradási kisérlet megkereste a saját gyökereit...mert másképp hogyan maradhatott volna életben...a FA
..pedig Ő csak FA vólt...a keleti bölcsesség másról szól barátaim

Levente írta...

A tettek oraja ketyek, elerkezett, cselekedni kell. Amit megtehtesz ma, ne halaszd holnapra, tartja osi kozmondasunk. Nagyszeru e torzsszovetseg elkepzeles. TURAN nepei egyesuljetek, legalabb lelekben !