Ki nem ismerné?És talán mégsem ismerjük.
A Csíksomlyói Kegyszobor, a Szűzanya szobra, Babba Mária mindannyiunk megtartó, szakrális anyja.
És olvasom János Jelenéseit, és hirtelen szó megszakad, hang fennakad.
Az Apokalipszis Könyvében az eljövendő Megváltó Édesanyjáról szól János. Nem Szűz Máriáról, hanem az újjászülető Megváltó anyjáról. Emígyen:
"(12)Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona."
Ez, a maga teljes valóságában a csíksomlyói Babba Mária. Véletlenül ilyet nem ábrázolnak, ennyire szöveghűen, a napba öltözött asszony a termékenységszimbólumon állva, tizenkét csillaggal koszorúzva.
Nem a múlt, imádott Nagyasszonya - bár azért is köszönet járna -: hanem a leendő újjászületésé.
Mindig is hittem: a jövő népe vagyunk. A Csíksomlyói Boldogasszony nem a múlt hálás emléke: az eljövendő Megváltás ígérete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése