„A szlovák nemzet már 1500 éve őshonos ezen a területen. A magyar mongoloid törzsek, amelyek azokon az undorító, szőrös lovakon idejöttek, csak most valamikor ünnepelték ezer évüket ”Aranyszájú ember ez a Ján Slota, (a fenti idézet szerzője), ki kéne találni, ha nem lenne.
Jómagam, gyakorló lovasemberként sem vagyok túlzott barátja e nemes állatoknak, végső soron állatok, akiket alig párezer éve hajtottunk uralmunk alá. Már aki, nyilván. Mi, magyarok, igen.
De elmondhatom egy lóról, hogy rosszindulatú, makacs, makrancos, buta vagy póklábú: de hogy undorító?!
Ha egyszer a lovak annyira berúgnának, hogy az autólopást szlovák politikusi pályával cserélnék fel, akkor sem mondanának ilyet Slotára, hogy ez az undorító, szőrös ember... Nagyjából ennyi a különbség a nemes és a nemtelen állat között.
Ami a magyarságot illeti, rangon alul nem harcolunk, és ha már Slotáról van szó, rúgja meg őt az első útjába akadó hucul. Ritka egy szőrös, de okos, büszke jószág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése