Székelyföldnek nincsen gyarmata, pedig lehetne… Legalábbis ezt gondolja az erdélyi írók egy része. Madagaszkár például ideális hely lenne, Benyovszky Móricot ugyanis a 18. században az afrikai kontinens mellett elhelyezkedő, nagy kiterjedésű szigeten a helyi bennszülöttek királlyá is koronázták. Ő volt a sziget első és utolsó egyeduralkodója – tudtuk meg György Attila írótól, a Székelyföld folyóirat egyik szerkesztőjétől.
„Az ötlet gazdája én vagyok. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) az elnöke is, ahogy meghallotta, rögtön a magáévá tette. Szóval, arra gondoltunk, hogy indítunk egy játékot. Úgyis divat mostanában, hogy nap mint nap mindenféle hirtelen felfuttatott és önjelölt médiasztárokkal készült kalandtúrákat és túlélő túrákat láthatunk a tévében. Mi, gondolom, ennél minőségibb projektet valósítunk meg, ha sikerül Székelyföld számára Madagaszkárt meghódítanunk. Az elvi része már ezerrel halad… Remélem, azért »haditerveinket« nem veszik komolyan, és a partra szállásunk sikeres lesz, nem fognak megérkezésünkkor lelőni, elpusztítani. Folytatva a fantáziálást, Székelyföldnek most már nemcsak haza, hanem gyarmat is kell. Madagaszkár ilyen szempontból ideális, hisz tenger veszi körül, és nincsenek közvetlen szomszédok. Itthon ugyanis már sokszor ráfáztunk szomszédainkra. A sziget nagyon gazdag legelőkben, erdőkben és persze vízben, amely sokkal melegebb, mint a Szent Anna-tó, de aki fázni szeretne, felmehet a hegyekbe, mert azok is vannak ott…”
Persze, ez a felvezetés a „gyarmatosítással” tréfás. Az irodalmárokra jellemző ugyanis, hogy sokat utaznak a fantázia tengerén, játszanak a gondolatokkal. Attiláék előkészületeihez is például hozzátartozik, hogy Madagaszkár térképén már kijelölték, az egyes székely székeknek hol lesz a megfelelő gyarmatuk. Persze, nem a szokványos fegyverekkel, hanem a penna erejével próbálják a bennszülött lakosságot meggyőzni és céljaik felé hajlítani.
Lényegében egy irodalmi kalandról van szó. Maga a kiutazás, kaland valószínűleg a jövő év tavaszán kezdődik, de még nem lehet konkrétumokat tudni, az sem ismeretes, hogy kik vesznek részt a projektben. Ahogy György Attila is aláhúzta, a székelyekre jellemzően „lassú és hosszas” az előkészület. Komolyra fordítva a szót, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Szépirodalmi Páholy egy érdekes, újszerű irodalmi projektre készül. Néhány alkotónk, írónk, költőnk az erdélyi kultúrának lesz követe az afrikai szigetországban.
„A humort egy kicsit hanyagolva, tényleg kiutazunk Madagaszkárra, felkeressük Benyovszky Móric sírját, aki köztiszteletnek örvend a bennszülöttek körében. Természetesen ebből a kalandból filmet készítenénk, és egy irodalmi antológiát is kihoznánk. Gondolom, így lesz ennek reális hozadéka mind az alkotók, mind a közönség számára. Továbbá szerintem egy írói üzenetet is megfogalmazunk: Merjünk nagyot is álmodni, még ha játékból is tesszük ezt. Nem kell visszahúzódottnak lennünk, hanem becsületesen játsszunk egy felnőtt, érett játékot. Szóval egy igazi, hangzatos irodalmi projektet valósíthatunk meg. Érdekes következményei lehetnek annak, hogy személyes példánkkal próbáljuk életformánkra rávezetni a madagaszkáriakat. Valószínű, ez fordítva is igaz, vagyis nekünk is nehéz lesz a disznótartásról a lemúr-tartásra áttérnünk. Ha egy ilyen egzotikus helyen követei lehetünk az erdélyi kultúrának, már csak az is megéri. Megtörténhet, hogy erdélyi szerzőket nem ismer az anyaországi olvasó, de a Madagaszkár-projekt kapcsán felfigyelhet ránk” – összegzett György Attila.
az eredeti cikk ITT.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése