A következő címkéjű bejegyzések mutatása: transzilvállatok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: transzilvállatok. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 30., szerda

Ranae hamoensis (non gonorrheica). Transzilvállatok 9.0

Magyarul: kankós béka. Ne tudd meg, mi az.

Hogy a székelyeknél semmi nem az, aminek látszik, annak egyik legjobb példája a kankós béka.

A kankós béka kutakban lakozik, kizárólag lakóházak kútjaiban, ahol még nem vezetéken jön a víz, s legfőbb foglalkozása, hogy az óvatlan gyermekeket, különösen, ha azok gyimesi csángó cseperedmények, lerántja a kútba.

Nyilván, a kankójával teszi ezt, amit nálunk műveletlenebb népek kampónak neveznek, de mi tudjuk, az bizony kankó, és amit máshol kankónak ismernek, az olyasfajta rút betegség, ami ugyan szinte velejárója az életnek, de mégescsak csemerség vóna erről beszélni.

A kankós béka nem kankós tehát, illetve úgy igen, hogy ennek semmi köze a nemi élethez, illetve mégis igen, mert ha egyszer elkap a kankójával, akkor meg vagy b.szva.

Bonyolult ez, de hát itt, a székely faunában semmi sem egyszerű. Nincs az a Linné, vagy Darwin, vagy akárki, aki egyszer el tudná magyarázni, mi köze lehet a rézf@szú bagolynak a kankós békához: pedig van. És ez nem evolúció, hanem népi bölcselet kérdése: de ha van valaki, aki ért a bölcsködéshez, azok mi vagyunk.

Aki ezt nem hiszi, nézzen belé éjfél körül, teliholdkor egy gyimesi kútba, na osztán utána vitatkozzon a kankós békával, hogy létezik-e vagy sem.

Addig pedig minden jó gyermek kerülje el a kutakat, s lehetőleg csak magyarul írjuk ki mindenhová, hogy: vigyázat, kankós béka!, mert hát a kankós békának is megvan a maga szerepe a törzsfejlődésben. Zsákmány neki is kell, és az egészséges szelekció az élet része, erre fele különösen.

Ha a franciák, akik külön mesélhetnének a maguk kankójáról, amit sikerrel terjesztettek a világban, megeszik a békát, akkor a legkevesebb, hogy errefele a kankós béka egye meg a latin népeket. És nem föltétlenül a franciákra gondoltunk itt, amilyen ravasz, elvetemült székelyek vagyunk.

Szóval, kútba nem beléhajolni.

Amúgy is, közismert: borban az igazság, sörben a barátság, vízben a kankós béka.

2012. március 4., vasárnap

Carnis maialis effusus. (Transzilvállatok. 7.0.)


N
e tudd meg, mi az.

Ha mégis, az egyik legelterjedtebb állatfajta Regio Siculorumon belül, magyar népneve: r
észeges disznyó.

Felületes antropológusok, nyelvészek és tudósok - akiken rengeteget nevetünk errefele – a részeges disznyót pejoratív névként értékelik, és nyilván, átsiklanak felette.


Pedig.

A részeges disznyó közeli rokonságban áll a Felis bibaculussal, azaz szeszmacskával. Óriási külömbség, hogy míg a szeszmacska bizonyos stílussal bíró ragadozó alkoholfogyasztó, a részeges disznyó teljesen demokratikus állat: mindent megiszik.

Székely körökben kedvelik a részeges disznyót, minden szikulusznak van legalább három ilyen barátja, s ha ara gondolunk, hogy elvetemült, nyugati népek a disznót szitokszóként ismerik, ismét rájövünk, mi Ázsiából jöttünk, nálunk a disznó szent.

Mi úgy szeretjük a disznót, mint az új-guineai pápuák a misszionáriust, ölelgetjük, etetjük, megbecsüljük, amíg hízásra nem érik: aztán megesszük, és ódákat mondunk a véreshurka és oldalas fölött.

A részeges disznyó többnyire normális ember, aki a napi tíz óra munka után egy órán belül mattrészegre issza magát a helyi becsületsüllyesztőben, hazafele menet bekopog a szomszédhoz, ott is iszik valamit, majd hazamegy, röfög valamit a családnak, és lefekszik, és horkol.

Vannak vélemények, miszerint részeges disznyó tulajdonképpen nem is létezik, ez csak a feleségek elmeszüleménye. Érdekes elmélet, e sorok írója rengeteg részeges disznyót látott életében, de még mindig nem meri azt mondani: ez nem a feleségek hallucinációja.

A részeges disznyóról két dolgot feltétlenül tudni kell, akár létezik, akár nem:

1. Akkor iszik, ha muszáj, márpedig az élet azt diktálja, hogy mit tehetnél: muszáj.

2. nem emlékszünk már rá.

Óriási rejtély, hogy a carnis effesus seclericus, a székely részeges disznyó körülbelül hatvanéves élettartama folyamán családot alapít, házat épít, napi két műszakban dolgozik, és aztán mégis elviszi a májcirózis. És mindenki úgy emlékezik rá, mint jó emberre, csak amikor kiöntik a temetésén az első pohár pálinkát a földre, mondják a közeli rokonok: részeges disznyó volt.

Állítólag a homo sapiens sapiens rokona: a távoli jövőben.


(Para István illusztrációja)