2012. augusztus 15., szerda

Animalus oblactementumis (Transzilvállatok 15.0)

Ne tudd meg, mi az.

Romlott magyar nyelven: partiánimál.

Parti, ánimál: ki nem látta?
A parti-ánimál, meglepő módon partikon fordul elő: ehhez le kellene fordítani a parti szót, ami valahogy így hangzana:

- Ifjúkorúak(?) közönséges együttléte, amely tetemes mennyiségű alkoholfogyasztást és egyéb tudatmódosító szerek élvezetét jelenti, mely esetben hajnaltájt a parti-ánimálusz füllel bécsiszeletet hallgatva, bécsiszelet nélkül, asztalra borulván nyugszik, és az éjszaka rekonstruálásaként jelentős mennyiségű törvénysértést és szemérem elleni vétséget jegyez.

Mindez, nyilván, classicus nyelvezettel, és mély empátiával fogalmazódik meg, de a szerző partianimalus mivolta mindezt nem engedi meg.

A partiánimál rendszerint időtlen lény: lehet húszas évjáratú (ebben az esetben tudatmódosító szerekkel él), lehet harmincas (ebben az esetben elvált, aki tudatmódosító szerekkel él), lehet negyvenes (ebben az esetben egyszerűen csak él, majd megtudják, milyen is ez, a fiatalabbak is.). Lehet idősebb példány, de az már politichus, ami ismét másik állatfajta.

A partiánimál rövid távon veszélyes, a bulikban azonban hosszas tapasztalatánál fogva azonnal elragadja a legnagyobb kaliberű nőszemélyt (kaliber mellbőségben mérve), aztán rövid, de heves udvarlás után, mely egyszersmint előjáték is, martalékul hagyja a fehérnépet éhes, fiatal farkasoknak, akik a partánimál gyűjtögetőiként szereznek életre szóló tapasztalatot. És ezért a partyanimál fogalom, ahogyan a párduc a sakálnak, vagy az előember a neanderthalinak, majd a homo ludens a homo sapiensnak, vagy a székely a magyarnak, vagy izé.

Partiánimálnak lenni könnyű műfajnak tűnik: a látszat ellenére ez hosszas genetikai tenyészet eredménye. Nyolc unicum, vagy becherovka vagy jagermaister, a megfelelő sörökkel együtt a könnyed bevezető ehhez a tudatállapothoz: és ehhez nem elég az elhatározás, ehhez születni kell. Ezért különálló állatfaj a partiánimál.

Fontos tudnivaló: a partiánimál időszakos állat, másnaposan rendszerint felébred a díszpéldány, és fogalma sincs róla, ő volt ama állat, aztán előjönnek a barátok által felidézett emlékek, amiket alkoholba kell fojtani, (fojtatása következik), és ismét party, és animál..., ahogyan ez a rendes vámpíroknál vagy vérfarkasoknál történik, de ez már angolszász mitológia lenne.

A partiánimál, bonyolult életvitele dacára, két alapvető szabálynak alárendelt:

1. Ha rosszul érzi magát, jönnek a mentők.

2. Ha jól érzi magát, jönnek a rendőrök.

És mindkettőt túléli, sőt átadja génjeit. Igazi, transzilván liberális fajta. Az egyetlen, amit érdemes meghagyni.

Nincsenek megjegyzések: