Ki nem lépik egyszerre...

"Szécsi Magda cigány származású író, festő, grafikusművész rövid levélben közölte a Magyar írószövetség elnökével, hogy szeptember elsejével kilép a szervezetből, mert a testület nem lépett fel a Magyar Gárda műkődése ellen.
Szécsi Magda azt mondta, azért lép ki az írószövetségből, mert az értelmiségi szervezet egyetlen alkalommal sem határolódott el a Magyar Gárdától, és az utóbbi két évben tapasztalható megnyilvánulásoktól, a júliusi melegfelvonuláson történt atrocitásoktól, pedig ő erre hosszú ideje vár.
Döntését írásban is eljuttatta a szervezethez, és azt várja, hogy több társa is hozzá hasonlóan fog cselekedni, mert, mint fogalmazott: " az írószövetség sem mentes a cigányoktól és a melegektől".

Eddig az idézet a hirtelenjében kifutott sajtóhírből.

A magam részéről nagy kedvem lenne ugyanebben a stílusban kijelenteni, hogy én, György Attila, nem cigány származású író, stb, stb, rövid levélben közlöm a Magyar írószövetség elnökével, hogy sem szeptember, sem más hónap elsejével NEM lépek ki a szervezetből az elhatárolódások hiánya miatt, amely elhatárolódásokban sem örömemet nem lelném, sem hiányukat nem érzem.
Ugyanakkor részben igazat is adnék Szécsi Magdának, hogy minden bizonnyal az írószövetség sem mentes a cigányoktól és melegektől - kiegészíteném azonban, hogy egyáltalán nem mentes a magyar, heteroszexuális emberektől, sőt, horribile dictu, talán még a gárdatagoktól sem, ki tudja.

Mármost mindenkinek szíve joga kilépni és belépni mindenhova, ahová befogadják. A Magyar írószövetségből kilépni az elmúlt években olyan divatos lett, mint hajdanában a Dunába ugrás. Nem is baj ez, részemről sosem éreztem hiányát a kilépőknek, a szervezeten kívűl is van élet, hajaj, de még mennyire.

Na de azért lépni ki, mert egy alkotói szervezet nem határolódik el valakitől vagy valakiktől, csak úgy, zsigeri elvárás alapján, hát, ez azért a kilépőt minősíti. Ha valaki alkotói traumát szenved azért, mert az írószövetség nem határolódik el a Gárdától, vagy Döbrentei Kornéltól, vagy nemzeti radikálisoktól, lelke rajta, távozzon Isten hírével. Másokat is arra buzdítani, hogy kövessék ezen példáját, már nemcsak igazságtalanság, hanem szerénytelenség és ízléstelenség is. Ami egy alkotóember esetében nem éppen kívánatos tulajdonság.

A kilépő Sz. M. szerint ráaadásul fel sem kell szólítani az írószövetséget az elhatárolódásra, "ezt magától kellett volna megtennie, hogy így fejezze ki hovatartozását és védje meg tagjait, az emberi értékeket, a méltóságot, az identitást."
Hm. Részemről, - és ezzel minden bizonnyal én sem vagyok egyedül - pedig éppenséggel ezt teszi a Magyar írószövetség. Például olyankor is, amikor nem hagyja magát belerángatni mindenféle elhatárolósdiba, amely kifejezetten a balliberális holdudvar kedvenc társasjátéka. Az én hovatartozásom semmiképpen nem ezen elhatárolódások függvénye, identitásomban és méltóságomban pedig sem a melegség, sem a cigányság nem játszik semmiféle szerepet.

Bizony.
És csak a nyomaték kedvéért mondom még egyszer: maradok az írószövetségben. Azért is.