Eduardó…
E sorok írásakor a televízióban azt mondják: „ - Állítólag két magyar nemzetiségű férfit lőttek le Bolíviában…”
Állítólag… „állítólag magyarok.”
Eduardó Rózsa Flores, a horvátországi harcok egyik jelképes hőse, Szentlászló és Eszék védője… méghogy „állítólag magyar”…
Keresztény emberként is csak annyit tudok ilyenkor mondani: az istenét ennek a cifra világnak. Olyan világ maradt itt Eduárdó után, amilyet Ő aztán végképp nem szeretett volna. És Ő járt jól, Ő, ezzel a véres, mocskos halállal, egy santacruzi szálloda negyedik emeletén: mert ő mindent megtett, amiről más csak álmodik. Rajta nem múlott semmi. Ott volt, ahol csak egy véges erejű embernek ott lehet lenni: Szudánban, Irakban, Palesztinában, azelőtt Horvátországban… Dél-Amerika-szerte, és Isten tudja még hol… Magyarországon pedig volt annyira magyar, amennyire sokan csak álmodni szeretnénk magunkat, és bárhol volt is a világon, mindig ott volt a vesztes fél oldalán, az elnyomottak, az igazságért harcolók mellett.
Magyar zsidó apa, bolíviai anya.
Eduardó Rózsa Flores.
Mi ez, ha nem valódi nemzetköziség, szabad szellem, szabadságszeretet, empátia, emberhez méltó létezés? A kérdés azoknak szól, akiket Ő is szívből gyűlölt, a kommunista emlőkön felnőtt szalonliberálisokhoz. Mi ez a szerencsétlen, mekdonáldszon és videójátékokon „edződött” világ az Eduárdó-félékhez képest?!
És ez a tragédia. Nem az, hogy meghalt egy ember Bolíviában. Sokan meghalnak, naponta. Hanem az, hogy milyen ember halt, milyen emberek haltak meg. Olyan fajta kiveszőfélben lévő példánya, amelyről legendák szólnak életében, aki „emberségről formát, vitézségről példát” mutatott a világnak.
Tudom, nem volt ministránsgyerek. Illetve az is volt, minden bizonnyal gyerekkorában. Emberként, felnőttként, férfiként természetesen nem volt makulátlan. Melyikünk az? Szent Ágoston sem volt…
És mégis, Eduárdó például az Opus Dei tagja volt, amely illusztris társaságról katolikus embernek nemigen kell beszélni. Aztán áttért muszlim hitre, Bosznia, és az ottani mocskos háború után… Na és? Nem egy az Isten? Nem ugyanazt az örök eszmét imádjuk? Nem szabadon választható az ösvény az üdvözülésig? Dehogynem…
Allah öleljen kebelére, Eduárdó, kívánom Neked én, a csíki katolikus székely-csángó.
Eduardó Rózsa Flores haditudósító volt a BBC-nél. Aztán a horvát hadsereg ezredese. Filozófiai diplomája volt, ha jól emlékszem. Humanitárius szolgálatokat teljesített Afrikában és a Közel-Keleten. Dél-amerikai és magyar hazafi volt, mindazzal, ami ezt jelenti. Végletesen és végzetesen.
Ember volt, és ebből a fajtából egyre kevesebb van. Ember volt, mint például Balassi Bálint, vagy Benyovszky Móric. Persze, kalandor is. A kettő együvé tartozik.
És péntek reggel hirtelen azzal szembesül az ember, hogy egy bolíviai város szállodájának negyedik emeletén vérbefagyva, holtan fekszik ez az Ember, és mellette még két társa, egy ír, és egy erdélyi magyar. Neveik álljanak itt, ők is megérdemlik: Dwyer Michael Martin, és Magyarosi Árpád. És jelenleg, bolíviai letartóztatásban, és minden bizonnyal már a siralomházban még egy erdélyi (szovátai!) magyar srác: Tóásó Előd. Aki teheti, még mondjon egy imát az életben maradt Elődért is. Szüksége lesz rá.
Állítólag Evo Morales bolíviai elnöket akarták megölni ezek a „szélsőjobboldali, fasiszta terroristák” (idézet a bolíviai hivatalos közleményből).
Nem tudom, így volt-e.
Ha így volt, okuk volt rá. Ők voltak ott, ők tudják, nekem Evo Morales se’ ingem, se’ gatyám. Eduardó testvéremnek számít, és életem végéig büszke vagyok arra, hogy barátjának nevezett.
Az bizonyos, hogy ez a világ nem lesz jobb Eduardó nélkül.
És az is bizonyos, hogy Eduárdó most valahol, akár Allah kebelén, akár a Mennyben, most elégedetten mosolyog, ahogyan szokott. Olyan halála volt, amilyen emberhez méltó. Amilyen kevesek osztályrésze. Maga választotta meg.
Azt ígérte nekem utolsó üzenetében, eljön a Székelyföldre. Most már alighanem mi fogjuk felkeresni egy szép nap. És csak rajtunk múlik, hogyan nézünk szembe Vele.
7 megjegyzés:
IN MEMORIAM EDUARDO RÓZSA FLORES
AZ ÉLETEM UTÁLHATOM
szidhatom : az Enyém, pardon !
De nem rángathatnak engem kötélen!
Isteni báb vagyok és nem a tiétek
Erők, Hatalmak, Bírák, Vezetők
a saját szerepemet játszom el --
s ha úgy adódik egy jót nevetek
(ha már lúdbőrös röhej lett
az élet)...
Ti megalkúvó sok puhány --
ÉN soha nem gyújtok rá
a Békepipára melyben mostanra
már éppen az igaz emberek,
a józan ész, az erények,
az értelmes-érdemes élet,
s a Föld egészen lett álnok érdekek mérgezett dohánya --
FALANSZTER NEKEM NEM KELL !
A Falakban én is csak egy
tégla vagyok: tudom...
Tudom, de nem mondok le:
az igazamért dalolva
és önként megharcolok !
iszlai csaba
PS. Egészen megdöbbentő és lesújtó, ami Eduardóval, meg a székely fiúkkal történt... nagyon elszomorított, hogy ez lett a vége... Sajnálom nagyon !
Csak azt a "változatot" vagyok képes elfogadni, hogy Ők öten olyan forgatókönyvbe keveredtek bele,-- szándékaik ellenére, vagy önhibájukból akár,-- amelyben "valakik", (akiknek ez valamiért igen fontos volt) "a kézenfekvő bűnbakok" szerepét osztották rájuk.
Hogy honnan is jött ez a "felkérés", kiknek állt érdekében, és miért így, végzetes tragédiában torkollva történt meg az ú.n. "leleplezés", (ha valóban "azért" voltak ott éppen, ami azért alig valószínű) erre már Lee Harvey Oswald különös esete óta sem derülhetett fény, bizonyos Központi Intelligens Ügynökségek összehangolt sötét agy- és terep-munkáinak eredménye képpen...
Hogy mindez kiknek kellett, miért és mire volt jó, sokáig nem fogjuk megtudni, úgy sejtem...
De, hogy a légtöbbet kik vesztettek ezen az Edu-ékra rásütött (teletáras)üzleten, az mostmár sajnos örökre nyílvánvaló... Rosszabb a valóság, mint a filmek.
Nyugodjatok békében, rokon lelkek !
Megjelent kötetei:
Mocskos Háború (1994)
Hallgatás Hadművelet (1996)
Meghaltunk és mégis élünk (1998)
Hűség (1999, háborús versek)
Állapot: Két háború között (2001, versek)
Disznóságok gyűjteménye (2003, miscelanea)
69 titok-versek szerelemről és egy magyarázat (2004, versek)
A 2002-es Magyar Filmszemle fődíját a Fekete Ibolya rendezte CHICO című nagyjátékfilm nyerte. A film főhősének története kísértetiesen hasonlít az Övéhez. És mégsem ugyanaz. A film főszerepét Ő alakította.
A CHICO díjat nyert még Karlovy Varyban, Lagowban, Isztambulban és Berlinben is.
Része volt több dokumentumfilm elkészítésében is, pl. :
Séták Szarajevóban,
Horvát szindróma,
Magyarok a balkáni háborúban (1991-97, KAPU filmstúdió) stb.
Játszott szerepet még a : Bolsevitá-ban (1996), és a Vizualizáció (1997, Cseh Köztársaság) című nagy játékfilmekben.
de meghalt egypárszor rosszfiúként a Kisváros c. tv sorozatban is.
Előkészítés alatt van egy új játékfilm "Filthy War" címen. A film forgatókönyve első könyve alapján íródott. (Mocskos háború.)
1999 óta ismertem Eduardót. Nekem mindig vagy tíz évvel fiatalabbnak tűnt, mint valójában. Igazi egyéniség, csodabogár, és jó újságíró volt. De a legjobban az imponált nekem, hogy harcolt a horvátok oldalán 1991-től. Tőle kaptam a legjobb albán és koszovai zenéket. Borzasztóan sajnálom, hogy még az 50-et se tölthette be. Vicces volt és eredeti, szenvedélyes.
http://korkorezhau.blogspot.com/
A BIRODALOM VISSZAVÁG !
Nesztek nektek demokrácia komcsi módra !
Azaza : Mostmár igazán nagy szarban vagyunk,ha ezt is megtehetik !
Liberális nyomásra kirúgta a György Attila cikkét leközlő lap főszerkesztőjét az RMDSZ
Tegnapi kihelyezett ülésén Hargita Megye Tanácsa úgy határozott, hogy "rendezi a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult, hosszú idő óta fennálló vitatott helyzetet".
Bár a kérdésben a testület továbbra is megosztott maradt, az RMDSZ-es többség eldöntötte, hogy új vezetőt nevez ki Karda Emese felelős kiadó helyébe, aki benyújtotta lemondását. Ugyanakkor Kozán István főszerkesztői tisztségét is megszüntették. A két munkakört egybevonva, egy lapigazgató-főszerkesztőt neveztek ki, Isán István Csongor személyében.Isán az Új Magyar Szó csapatából érkezik Csíkszeredába, ahol a gazdasági rovat vezetője volt. Az ÚMSZ információi szerint az új lapigazgató kinevezése ideiglenes, a tisztségre közelebbről versenyvizsgát fognak kiírni. ( Erdely.ma.ro )
Komment : Kuruc.info
Isán a bukaresti RMDSZ-es pártlap, az autonómia-ellenes Új Magyar Szó csapatából érkezik Csíkszeredába, ahol a gazdasági rovat vezetője volt. A lap felelős szerkesztője egyébként egy magyargyűlölő zsidó, bizonyos Salamon Márton László, aki szerint a magyar nemzeti lobogó leokádott rongydarab, és egy holokauszt-film ezerszer többet ér az István, a királynál.. A vetés beérett, az antimagyar kisebbség diktál Erdélyben is, a nemzetellenesek mondják meg ott is, ki mit írhat, és melyik lap mit közölhet.
Neoliberálisaink posztmodern inkvizíciója
Sajnálatos módon elfogadott ténnyé vált még a politikai jobboldalon is az utóbbi évtizedekben, hogy ellenségeink határozzák meg a közéleti diskurzus tematikáját, illem- és játékszabályait, melyeket egyfajta kanonizált törvényként minden közszereplő köteles elfogadni és követni.
A legfrissebb hírek közül való, hogy Erdélyben a Hargita Népe lapkiadó egész vezetőségét lecserélték, minthogy a politikai korrektség nevezetű súlyos elmebetegség szindrómáit nem mutatta a leváltott szerkesztőség, s egyebek mellett közölni merészelte György Attila liberálisok ellen írott cikkét. Most aztán lesznek olyan, a degenerált, cionfertőzött korszellemnek mindenben megfelelő felelős szerkesztők , mint például Salamon Márton László, aki szerint egy holokauszt-film ezerszer többet ér, mint például az István, a király. Lelke rajta. Vajha melyik épületes filmeposzra gondolhatott őkelme? Minthogy esztétikailag annyira kiváló soá-filmekkel nemigen találkozhat az ember…
A jelenség mindazonáltal fölöttébb érdekes, ti. , ahogyan megpróbálnak a tisztességes hazafiakra ráijeszteni, őket egzisztenciálisan ellehetetleníteni, zaklatni a senkiházi, mindig idegen érdekeket szolgáló janicsárok. Jelen sorok írójával ugyanezt – totálisan sikertelenül – megkísérelték, a Szabad Nép jogutód, Néphazugság hasábjain üzenve neki, még tavaly ősszel, ám azzal nem számoltak, hogy épp az ellenkező hatás is elérhető eme „üzengetésekkel”.
Hálás köszönetem az elvtársaknak, hogy ma már független, szabad egzisztenciaként még nagyobb elszántsággal, s mindenféle kötelemtől mentesen (bár addig sem igen tudtak lakatot zárni a számra) hirdethetem azt, amit a magyarság érdekében állónak, s történelmi távlatban is igaznak gondolok.
Az pedig, hogy Ti mit gondoltok emberiségről, nemzetről, zsarnokságról, nemzetiszocializmusról, kirekesztésről, antiszemitizmusról, hazáról és szabadságról, röviden, tömören kifejezve: ki a francot érdekel?
Lipusz Zsolt - Kuruc.info
http://members.chello.hu/kapu/kedves.htm
Megjegyzés küldése